JANOVICS

JANOVICS JANOVICS Janovics Jenő életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege és a társulat improvizációi alapján Janovics direktor úr: BÁCS MIKLÓS Méry bácsi, házi tűzoltó: BÍRÓ JÓZSEF Bürger Antal, öltöztető szabó: KARDOS M. RÓBERT Poór Lili: ALBERT CSILLA Az előző rész tartalmából A lány: TŐTSZEGI ZSUZSA A hang: BODOLAI BALÁZS Barbár B.: IMRE ÉVA Továbbá ismert és ismeretlen történelmi figurák, egy filmes stáb, végül Ady Endre VÁTA LÓRÁND PÁNCZÉL LILLA DARADICS HANNAH GEDŐ ZSOLT KISS TAMÁS ANDRÁS GEDEON FARKAS LORÁND Rendező: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA Díszlettervező: CSÍKI CSABA Jelmeztervező: CS. KISS ZSUZSANNA Zene: MESTER DÁVID Koreográfus: BERECZ ISTVÁN Dramaturg: NÉMETH NIKOLETT Rendezőasszisztens: DÁVID HELGA Előadásvezető: ALBERT ENIKŐ A Janovics című előadás nem hagyományos értelemben vett életrajzi darab. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése nem csupán egy kivételes életutat idéz meg, hanem egy letűnt korszak szellemiségét és a művészet örök kérdéseit is körüljárja. A középpontban Janovics Jenő áll – a színházi újító és a kolozsvári filmgyártás úttörője, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen küldetéstudattal alkotott. Az előadás két fő pillérre épül: a kolozsvári filmgyártás hajnalára és Janovics 1919-es Hamlet-rendezésére. E narratív kereteken belül kaleidoszkópszerűen bontakozik ki a múlt a színpadon, miközben a századforduló pezsgő szellemi világa éppúgy megelevenedik, mint a kortárs művészet dilemmái, s a helyi kolozsvári gyökerek szervesen kapcsolódnak össze az egyetemes kérdésfelvetésekkel. A Janovics hangulata egyszerre lokális és univerzális: mélyen ágyazódik Kolozsvár kulturális örökségébe, ugyanakkor minden néző számára átélhető kérdéseket vet fel művészetről, elhivatottságról és emberi tartásról. * Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics féle „új formában". Ifj. Vidnyánszky Attila – az előadás rendezője Az előadás időtartama: 3 óra 1 szünettel Díjak: OSZT 2025, Szolnok – A Szolnoki Szigligeti Színház díja OSZT 2025, Szolnok – Gedő Zsolt – a legjobb 35 év alatti színésznek járó Básti Lajos-díj Fesztiválszereplések, turnék: Madách Imre Nemzetközi Színházi Talákozó, Budapest, 2025. május 6-7. Országos Színházi Találkozó, Szolnok, 2025. június 12. Erdélyi Hét, Gyulai Várszínház, 2025. augusztus 1. 35. Országos Színházi Fesztivál, Bukarest, 2025. október 25-26. Digitális műsorfüzet: https://issuu.com/huntheater/docs/janovics_-_m_sorf_zet_web?fr=xKAE9_zU1NQ Sajtóvisszahang A rendező Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett dramaturgokkal, valamint a kolozsvári társulat színészeivel együtt teremtette meg a teljes mértékben eredeti előadást, amelynek szövege és vonalvezetése főként a Janovics fennmaradt naplójában szereplő visszaemlékezésekből tevődik össze. Ifj. Vidnyánszky Attila immár harmadszor rendezett a kincses városban: a Rómeó és Júlia után a Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódott, Ifjú barbárok című, jelenleg is a repertoáron szereplő előadással kápráztatta el a közönség azon részét, amely nem riad vissza a friss lendületű, olykor kissé kaotikusnak ható, mégis egységes egésszé összeálló, „formabontó” megoldásoktól sem mentes produkcióktól. […] A csapat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, de egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik. Kiss Judit: Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása, Krónika Online, 2024. október 01. Az ifj. Vidnyánszky által felkínált művészi eszközök észveszejtő kavalkádja magában foglalja a változatos stílusú, számos gyakorlati és elméleti irányvonalból eredő színművészetet, a mindent átható és mindenre kiterjedő zenét (melynek eredeti partitúráit Mester Dávid szerezte), és a testi és gesztikus kifejezésmód öt és fél csillagos színvonalát (koreográfia: Berecz István). Amit – és ahogyan – elmondanak, elénekelnek és eltáncolnak a Janovicsban (is), az jelenti a felidézett személyiségek és idők előtti mély főhajtást. Mihai Brezeanu: Moștenirea lui Janovics pentru Cluj, [Janovics kolozsvári öröksége], liternet.ro, 2025. június Nem vártam ilyen átütő erejű, a vége után még gondolatban sokáig foglalkoztató előadásra. Tudtam, ki volt Janovics Jenő, főleg a filmművészetben betöltött szerepére tekintettel, és azt is, hogy közvetetten neki köszönhetjük Michael Curtiz (azaz a pontosság kedvéért Kertész) Casablancáját is. Ami a színházi érdemeit illeti, senki nem vonja őket kétségbe. Ő volt az első, aki innovatív módon filmvetítést használt, amikor Madách Ember tragédiáját rendezte. Talán fellengzős lenne úgy fogalmazni, hogy életét a művészet és a színház szolgálatában töltötte le, de gyakorlatilag éppen, hogy ezt tette, ha azt is belevesszük, hogy vagyonát művészeti célokra fordította. Nem volt erdélyi, ám a magyar sors felvállalása érdekében erdélyinek vallotta magát (a Színpártoló Egyesületnek írott 1933-as levelében). Mindez elmondásra kerül a Kolozsvári Magyar Színház előadásában. Anca Mureșan: Action aaand cut! Janovics și oglinzile istoriei, [Felvétel! Indul! Éééés állj! Janovics és a történelem tükrei], liternet.ro, 2024. október Ifj. Vidnyánszky Attila előadása nem kíván klasszikus értelemben vett életrajzi műnek lenni, és nem is válik azzá. És dokumentumszínházzá sem, aminek talán első látásra tűnhet. A rendező fenntartja magának a szabadságot, hogy intelligensen, ihletetten eljátsszon mindkét struktúrával, majd azonnal, szenvtelenül ejtse is őket. Még a szigorúan vett életrajzi vonalat is elhagyja annak érdekében, hogy egy képi és történeti jelekkel impregnált világot hozzon létre, egy letűnt világot, a két fő egységre összpontosítva, amelyek a háromórás előadás két részében oszlanak szét: a filmművészet kezdeteire Kolozsváron, illetve az 1919. szeptember 30-ai utolsó Hamlet-előadás. Adrian Țion: Energiile spectacolului-colaj [A kollázselőadás energiái], liternet.ro, 2024. november